A coaching szó eredeti jelentése edzés. Ki ne szeretne egy személyi edzőt, aki csak vele foglalkozik? Ki ne szeretné munkáját, jobban, hatékonyabban végezni, életét harmonikusabban, sikeresebben élni? Természetes emberi törekvésünk a fejlődés, hatóképességünk kiterjesztése újabb és újabb kihívásokra, melyeket a modern élet tár elénk. A coaching ehhez nyújt segítséget.
     A coaching gyökerei a sportéletbe vezetnek vissza, ahol a hatékonyság, a megfelelő képességek fejlesztése kulcskérdés a győzelemhez, a célok eléréséhez vezető úton. Eredményessége miatt az üzleti élet hamar felfedezte a coachingot, egyrészt mint a szervezeti élet kulcsszereplőinek személyes, célorientált fejlesztési módszerét, másrészt mint a kis csapatok problémamegoldó eszközét. A coaching módszertan harmadik gyökere a rövid, célorientált kognitív terápiák világából ered. A terápiás módszerek elterjedése és sokszínűvé válása során felhalmozódó tapasztalatok egyre inkább megmutatták, hogy az emberek gyors, hatékony megoldásokat akarnak, amelyek, ha nem is "oldják meg az élet összes gondját", de segítenek megtalálni és megtenni azt a bizonyos első lépést, mely az adott probléma megoldásához elvezet. Így a hangsúly a múltról és az okokról áttevődött a jelenre és még inkább a jövőre.
     A coachingban a miért kérdés helyett, amely az ősi ok végeláthatatlan keresésébe gabalyítana, a hogyan kérdést tesszük fel inkább, és a célok tisztázását, a belső erőforrások elérését tesszük lehetővé. Ezzel nagymértékben növekszik a partner (coachee) autonómiája, jövőjébe és önmagába vetett bizalma.