Coaching blog

Tudatos választásként egy olyan helyszín mellett voksoltak a szervezők, ahol adottak az ideális körülmények a testi, a szellemi és a lelki felkészüléshez. Az orvosszakmai háttér és támogatás, valamint a rendszeres kontroll és konzultáció egy részről segíti a zökkenőmentes munkát, valamint szeretné a fiatal korosztályban is megerősíteni az egészségtudatos életvezetés kialakításának fontosságát a mindennapokban és a stresszes élethelyzetekben egyaránt.

Magyarországon ma minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Ezzel a kórképpel gyakran együtt jár a magas vérnyomás, amelytől a lakosság egynegyede és a cukorbetegség, amelytől pedig egytizede szenved hazánkban. Az Európai Unió fejlett országaihoz képest a magyarok kockázata 2.5-szeres, az összes statisztika utolsó helyein kullogunk. A magyarok miért egészségtelenebbek? Vajon mi lehet ennek az oka? Mit tehetünk a megváltoztatásáért?

A kimutatások szerint nálunk jóval többen és többet dohányoznak, sokkal magasabb az alkohol-fogyasztás, ugyanakkor kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak és mozgásszegény életet élnek honfitársaink. Mindezek következményeként elhízottakká válunk és ez az állapot az előszobája mindazon betegségeknek, amelyek vezetik a halálozási statisztikákat. Leggyakrabban a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vérzsír-szintek eltérései és a túlsúly együtt – amelyet orvosi nyelven „metabolikus X szindrómának” is neveznek – áll a szív- érrendszeri megbetegedések hátterében. Ezek között a legismertebb a szívinfarktus, vagy a stroke (agyi katasztrófa, vérzés, vagy agyi infarktus), de nem elhanyagolhatók a szívritmus zavarok, a végtagi, vagy zsigeri erek hasonló elzáródása, trombózisa sem.

Vajon tényleg reménytelen a helyzet, vagy időben és tudatosan előre gondolkodva mi magunk is tudunk tenni érte? Kinek a feladata ez? Mit kell hát csinálni? A válasz nagyon egyszerű: helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, orvosi kontroll (szűrővizsgálatok).

A helyes táplálkozásról számos helyen informálódhatunk, kikérhetjük szakemberek - például dietetikusok - tanácsát, részt vehetünk különböző fogyókúrás programokban. Mindezek lényege, hogy zöldségben, gyümölcsben gazdagon; zsírban, sóban és szénhidrátban szegényen kell összeállítani étrendünket. Óvakodjunk azonban a szélsőségektől, mert a szervezetnek minden alkotóelemre szüksége van ahhoz, hogy a sejtek működni, „dolgozni” tudjanak. Az a fontos, hogy a bevitt kalóriamennyiség soha ne haladja meg az elhasznált energiát, ha pedig fogyni szeretnénk, akkor hosszabb távon legyen negatív a mérleg, de semmiképpen se túlzottan (pl. anorexia)!

A rendszeres testmozgást sokan sokféle módon értelmezik. Van aki évente egyszer elmegy egy focimeccsre szurkolni és van aki minden nap órákat edz egy fittness-teremben. Mindkettő túlzás egy átlagember számára. A helyes gondolkodás a napi/kétnapi - izzadásig vezető, minimum 30 perces - testmozgás. Egyes kutatások szerint ez nemcsak a szív-érrendszeri megbetegedések gyakoriságát csökkenti, de a daganatok kialakulásának valószínűségét is. Nem mindegy viszont, hogy milyen mozgást végzünk, milyen szívritmussal, mekkora terhelés mellett. Nem mindegy, hogy aktív sportolók vagyunk, vagy éppen már túlsúlyosak, esetleg van valamilyen ismert (pl. szív-, érrendszeri) betegségünk.

Ehhez viszont már szakember kell – és itt következik az a bizonyos „orvosi kontroll” - , célszerűen kardiológus szakorvos tanácsát célszerű kikérni, különösen ha a veszélyeztetett célcsoportba tartozunk. Tapasztalat szerint a heti egyszeri – magas pulzus-ingadozásokkal, hirtelen tempó-váltásokkal járó – sportolás (pl. foci, squash, tenisz, stb.) akár veszélyes is lehet a szívünkre nézve, amennyiben az ember arra nincsen fizikailag felkészülve. Bizonyos életkor felett - hasonlóan a tűdőszűréshez - célszerű évente megcsinálni egy terheléses kardiológiai vizsgálatot, ahol egyszerre nézik a szívműködést (UH, EKG, ergométer, labor, stb.), a vérnyomás-értékeket és speciális eszközökkel (spiroergométer) akár a kilélegzett levegő összetételét is. Ezekből aztán tudnak következtetni a szív működésére, a szervezet teljesítő-képességére és ehhez lehet „hozzáállítani” a javasolt, egyénre szabott testmozgást. Jó volna, ha a személyi edzők, sportvezetők és az orvos-szakma között szorosabb volna az együttműködés, a rendszeres egyeztetés a „páciensről”, amelyre ma már egyre több pozitív példát lehet találni.

A fentiek jó példája, hogy - a hazai szépségversenyek életében először - , a stressznek és napi 14 órás terhelésnek kitett, fiatal „szépségversenyzők” – a Királynők - orvosi kontrolljára is odafigyeltek a szervezők. Ezért választották a felkészítés táborának a nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotelt, ahol - a kiváló szállodai körülményeken túl - rendelkezésre állnak mindazon orvosi, kardiológiai vizsgálati eszközök, lehetőségek és szakemberek, akiknek a segítségével a felkészülés biztonságosan és hatékonyan folytatható. Nem meglepő például, hogy egy egészséges, fiatal, sportos és nem elhízott populációban is lehet találni olyan anomáliákat, amelyek aggodalomra ugyan nem, de odafigyelésre mindenképpen okot adnak.

 A dolgot tehát nem lehet elég korán kezdeni. Legjobb környezet a helyes életvitel kialakítására az iskola és a munkahely közösségformáló hatása. Egyre több helyen indulnak szervezett ún. „egészségprogramok”, amelyek alatt általában szűrővizsgálatokkal egybekötött életviteli tanácsadást kell elképzelni. Mindemellett a feladat nemcsak annyi, hogy évente egyszer el kell menni valami ilyesmire, hanem folyamatosan odafigyelve, tervszerűen és a hétköznapokba illesztetten kell a test, a szellem és a lélek egységét tudatosan fenntartva élni. 

Forrás: http://www.kastelyszanatorium.hu/t_kiralyno