A szakember gyakran megkönnyebbül, amikor a mellkasi fájdalom, remegés, izzadás, heves/ szapora szívdobogás, légszomj, szédülés és egyéb változatos tünetek okozója nem szívbetegség, infaktus, hanem pánikzavar.
Nem így a páciens, aki elszenvedi a tüneteket, és nehezen fogadja el, hogy azok hátterében főként pszichés okok állnak.
A pánikzavar kognitív viselkedésterápiás megközelítése szerint az adott helyzetben természetes módon megjelenő fiziológiai jelenségekre adott kiértékelő válaszreakciók hibás gondolkodási sémákat aktiválnak, melyek hatására az idegrendszeri szimpatikus túlsúly nem csillapodik, hanem vészreakcióvá fokozódik. Ezek a diszkomfort érzések heves félelemmel, szorongással töltik el a pánikroham átélőjét, aki végül gyakran ki sem mer mozdulni otthonából kísérő nélkül.
A pánikzavar súlyosságától függően, gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelés megkezdése szükséges. Sok esetben a kombinált gyógymód a leghatékonyabb. A pszichoterápiás kezelések hatására változik a páciens gondolkodásmódja és válaszreakciója az eseményekkel kapcsolatban. Gyakran relaxációs módszerek elsajátítása egészíti ki a terápiát.
A kardiológiai szakorvosi vizsgálatok (EKG, terheléses-EKG, szívultrahang, cardio-ct), és a rizikófaktorok (életkor, elhízás, cukorbetegség, dohányzás, magas stresszszint, egyes gondolkodási és viselkedés mintázatok) megléte hamar segítenek eldönteni, hogy a rosszullétek mögött szívérrendszeri betegség található-e.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.